A civil stratégiát az önkormányzat egy erre a célra alakult munkacsoportja dolgozta ki a Közösségi Részvételi Iroda koordinációjával, amelyet azután a polgármesteri kabinet és az Együtt Józsefvárosért frakció tagjai véleményeztek.

Ezt követően volt lehetőség a munkaanyag nyilvános véleményezésére, amelyről a kerületi kötődésű civil szervezetek és közösségek emailben kaptak értesítést. Emellett a Józsefvárosi Önkormányzat kommunikációs felületein kaptak tájékoztatást az érintettek: a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján, a Józsefvárosi Önkormányzat Facebook oldalán, valamint a Közösségi Részvételi Iroda Facebook oldalán.

A visszaérkező véleményeket a munkacsoport tagjai feldolgozták és beépítik a stratégiába, majd a végleges változatot az illetékes bizottság és a képviselő-testület elé terjesztik várhatóan 2020 őszén.

A javasolt civil stratégia célja, hogy lehetővé tegye a civil szervezetek és közösségek, valamint az önkormányzat átlátható és nyitott együttműködését, amelyben az önkormányzat a civil szervezeteket és közösségeket partnernek tekinti az önkormányzás eredeti jelentésének megvalósításában, vagyis abban, hogy az állampolgárok közösen és önrendelkező módon alakíthassák környezetüket és jövőjüket, és bele tudnak szólni az őket érintő döntésekbe.

Vélemények

A visszajelzések alapján megállapítható, hogy sokan támogatják a józsefvárosi civil stratégia létrehozását és az abban meghatározott célokat. Tizenkét javaslat érkezett a civil stratégia módosítására, pontosítására és kiegészítésére. Ezeket a véleményeket összegezzük az alábbiakban a civil stratégia fejezeteinek sorrendjében, majd ismertetjük a kiegészítő javaslatokat.

Módosító javaslatok

Civil pályázatok

Jelenleg a 7/2016. (III.3.) számú önkormányzati rendelet szabályozza azt, hogy milyen módon juthatnak önkormányzati támogatáshoz egyházak, civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, sportszervezetek, sportolók, nemzetiségi önkormányzatok, valamint művészek. A civil stratégia javaslatot tesz arra, hogy a társadalmi szervezetek számára szóló pályázati felhívás ezentúl a támogatás célja, és ne a pályázó jogállása szerint kerüljön megfogalmazásra.

A véleményezők között többen nem értenek egyet azzal, hogy a javaslat a kerületi vallási szervezetekre is a civil élet szereplőiként tekint. Javaslatuk szerint nem kellene azonos kategóriába tenni a vallási szervezeteket, illetve egyházakat és a civil szervezeteket. Van, aki attól tart, hogy amennyiben nem a pályázó jogállása szerint kerülnek kiírásra a társadalmi szervezeteknek szóló pályázatok, hanem összevonva, kevesebb esély lesz megnyerni azokat.

Javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a tematikus tevékenységeket támogató pályázatok mellett kerüljenek kiírásra pályázatok a cél szerinti tevékenységhez használt infrastruktúra fejlesztésére, a cél szerinti, általános működés támogatására, más forrásból elnyert támogatás önrészének fedezésére, valamint munkavállalók alkalmazásának támogatására. Meglátásuk szerint erre a kevés erőforrással rendelkező civil szervezetek erőforrás és kapacitás növelésének érdekében van szükség.

A pályázatok leadása és elszámolása kapcsán a véleményezők támogatják az elektronikus pályázás lehetőségének megteremtését. Javaslatot tesznek azzal kapcsolatban, hogy a nyomonkövethetőséget ne feltétlenül a szervezetek online felületeihez kösse az önkormányzat, hanem esetleg időszakos beszámolók keretében, hiszen a szervezetek végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek valamilyen okból nem kerülhetnek ki az online felületekre.

A véleményezők a civil stratégia céljaival összhangban fontosnak tartják, a transzparencia elősegítését. Javaslatuk szerint átláthatónak kell lennie a pályázat céljának, hatásának és mérőszámainak; az értékelés szakmai és tartalmi szempontjainak, valamint a rendelkezésre álló keretösszegnek és a keretösszeg felhasználás irányelveinek.

Van, aki egyetért azzal, hogy a civil szervezeteknek szánt pályázati támogatás minden évben növekedjen, azonban a növekedés pontos mértékét nem határoznák meg, mert véleményük szerint érdemes mozgásteret hagyni az aktuális önkormányzati költségvetési mozgástér függvényében.

Kedvezményes helyiségbérlet

A javaslat kitér a Józsefvárosi Önkormányzat által a civil szervezetek számára biztosítható kedvezményes helyiségbérleti lehetőségre is, amellyel kapcsolatban számos visszajelzést fogalmaztak meg a véleményezési folyamat során.

A véleményezők javaslatot tettek többek között arra, hogy legyen lehetősége a kisebb civil szervezeteknek fix időszakra helyiséget bérelni (pl. minden kedden 18-20 óráig vagy minden hétfőn egész nap), valamint legyen arra is lehetőség, hogy több civil szervezet együttesen béreljen helyiséget. Mindegyik esetben javasolják, hogy a bérleményekbe kerüljenek tároló szekrények, amelyekben a bérlők hosszú távon tárolhatják eszközeiket.

Van, aki szerint a kibérelt helyiség értéknövelő felújítására pont azoknak a szervezeteknek nem lesz anyagi erőforrása, akiknek a legnagyobb szükségük van a bérleti díj elengedésére. Ezért abban az esetben, ha előnyt jelent az értéknövelő felújítás elvégzése a helyiségbérlet kapcsán, nem tud megvalósulni az esélyegyenlőség, miközben egy civil szervezet anyagi helyzete nem biztos, hogy egyenesen arányos a társadalmi hasznosságával.

Rövidtávú terembérlet önkormányzati tulajdonú intézményekben

A civil stratégia megállapítása, hogy nagy igény mutatkozik civil szervezetek alkalmi helyiséghasználatára, ezért az önkormányzat célja, hogy az önkormányzati tulajdonú közösségi terek a lehető leginkább ki legyenek használva, valamint, hogy ezek civil szervezetek és közösségek számára is elérhetőek legyenek, miközben bevételt biztosítanak az önkormányzat számára. Emellett fontos az is, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő termek igénybevételére vonatkozó eljárásrendek átláthatók és egységesek legyenek.

A stratégiát véleményezők több javaslatot is megfogalmaztak a rövidtávú terembérlet témájával kapcsolatban. Fontosnak tartják, hogy legyen lehetőség terem bérlésre szekrény bérléssel kiegészítve, valamint, hogy lehessen adott időszakra, hosszabb távra lefoglalni teremidőt.

A civil stratégiában megjelölt hosszútávú cél, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat létrehozzon egy civil centrum hálózatot lehetőleg minden józsefvárosi negyedben, amelynek helyiségeit a bejelentkező szervezetek heti néhány órában ingyenesen használhatnak. A véleményezők között van, aki azt javasolja, hogy az ingyenes teremhasználati lehetőség a frissen alakult vagy éppen alakuló civil szervezetek számára legyen elérhető pályáztatás útján.

Ezzel összefüggésben megfogalmazódott az igény az ügyintézést segítő tudásbázis létrehozása is, amely a(z induló) civil szervezetek számára hasznos lenne.

Részvételi lehetőségek az önkormányzásban

A civil stratégiába foglaltak szerint a civil szervezeteknek és közösségeknek elengedhetetlen szerepe van abban, hogy a választási ciklusok között is folyamatosan megfogalmazzák és képviseljék Józsefváros lakóinak és közösségeinek igényeit. Ezért szükség van arra, hogy az önkormányzat átlátható rendszert hozzon létre a civil szervezetek szerepvállalásának biztosítására a helyi lakókat érintő döntések meghozatalában.

Amellett, hogy az önkormányzat középtávon törekszik rá, hogy minden rendelettervezet megfelelő véleményezési időkerettel kikerüljön az önkormányzat honlapjára, ahol mindenki megtekintheti és írásban véleményt küldhet róla, három különböző formája lehet annak, ahogyan a Józsefvárosi Önkormányzat munkájában közvetlenül is részt vehetnek civil szervezetek és közösségek: a civil regisztrációs rendszeren keresztül, a civil szervezetek tanácskozási jogának segítségével, valamint, szakmai/civil egyeztető fórumok által.

Az elképzelést támogató vélemények mellett megfogalmazott igény, hogy a civil stratégia tegye láthatóvá a szakmai civil egyeztető fórumok működtetésének, létrehozásának illetve újraszervezésének folyamatát, de minimum vázolja fel a csatlakozás módját, és adjon tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy hogyan fognak létrejönni vagy újraszerveződni a fórumok.

Civil szervezetek és önkormányzati kommunikáció

A civil stratégia részletezi azon értékeket, amelyre az önkormányzat civil közösségekkel kapcsolatos kommunikációja épül, valamint az önkormányzat kommunikációs szolgáltatásait a civil szervezeteknek. Az önkormányzat és a szervezetek közötti kommunikációt kétirányúnak képzeli el, amely alkalmas a lakosság által feltárt problémák, panaszok becsatornázására, a moderált párbeszédre, valamint a kapcsolattartás és elérhetőségek kapcsán történő tájékozódásra.

A civil stratégia véleményezőinek igénye, hogy az önkormányzat kommunikációja során mindig törekedjen a közérthetőségre. Rendeleti szövegekre való hivatkozás helyett úgy kell kommunikálnia, hogy mindenki számára érthetőek legyenek az őket érintő folyamatok. Ezáltal mindkét irányba tud javulni a civil szervezetek és az önkormányzat közötti kommunikáció. Ezt a célkitűzést a véleményezők szerint az önkormányzat és a civil közösségek közötti együttműködés minden területén meg kell valósítani.

Civil szervezetek útjai az önkormányzatban

A civil stratégia szerint fontos, hogy a civil szervezetek átlátható módon létesíthessenek kapcsolatot a választott képviselőkkel és a polgármesteri hivatallal. Ehhez arra van szükség, hogy kialakításra kerüljenek a megfelelő és átlátható kommunikációs csatornák. A stratégia kijelöli ezzel összefüggésben a Humánkapcsolati Iroda és a Közösségi Részvételi Iroda feladatait.

A véleményezők kérése, hogy legyen meghatározva pontosabban, hogy melyik önkormányzati egységgel milyen ügyben lehet tárgyalni. Emellett kérésként merült fel az is, hogy legyen meghatározva, hogy milyen elvárásai lehetnek a civil szervezeteknek, milyen irányai lehetnek az együttműködésnek, amikor egy civil szervezet szeretne együttműködni az önkormányzattal.

Kiegészítő javaslatok

A civil stratégiában leírtakra közvetlenül reagáló javaslatok mellett a véleményezők megfogalmaztak olyan kiegészítő javaslatokat is, amelyeket nem tartalmazott a civil stratégia munkaanyaga. Az alábbiakban ezeket a javaslatokat foglaljuk össze.

Támogató együttműködések

Javaslat érkezett a véleményezők részéről, hogy az önkormányzat és a civil szervezetek között jöjjenek létre támogató együttműködések. Az elképzelés szerint a társadalmi szervezetek rendelkeznek olyan szolgáltatással, képzéssel, ismeretanyaggal (összegzően: "termékkel"), ami az önkormányzat által (kötelező módon vagy önként vállalt) ellátott feladatok elvégzését, illetve az átlátható működést, a fenntarthatóság, illetve az egyenlő bánásmód érvényesülését közvetlenül vagy közvetetten segítik.

A véleményezők javaslata szerint a civil stratégiának meg kellene említeni azon feladatok körét, ahol a szolgáltatás nyújtásába, vagy az azt kiegészítő tevékenységekbe az önkormányzat civil szervezeteket szándékozik bevonni, valamint javasolják egységesíteni és átláthatóvá tenni a bevonás módját, folyamatát. E mellett javaslatot tesznek arra, hogy az önkormányzat használja, vásárolja meg, a civil szervezetek azon "termékeit", amelyek a fenntarthatóság, átláthatóság és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesülését segítik. Úgy gondolják, ezek erősítenék a civil és az intézményi szektorban dolgozó szakemberek és szolgáltatásnyújtók közötti együttműködést. Az együttműködés hatására pedig az igényeknek megfelelő és magas színvonalú szolgáltatásban részesülhetnek az érintettek.

Magántámogatásokat elősegítő önkormányzati szerepkör

Egy javaslattevő szerint a kerületben található lehetséges magántámogatókat érdemes lenne bevonni a helyi civil szervezetek támogatásába. A véleményező javaslata, hogy ebben a folyamatban az önkormányzat a magántámogatásokat ösztönző, elősegítő szereplőként vegyen részt.

Alapjogon igényelhető működési támogatás a kerületi szervezetek számára

A civil stratégia véleményezői között vannak, akik úgy tudják, az önkormányzatoknak lehetőségük van az állam által biztosított keretből finanszírozni a kerületi civil szervezeteket. Javaslatuk szerint minden kerületi szervezetnek részesülnie kellene alanyi jogon havi rendszerességű, fix összegű működési támogatásból, függetlenül a szervezet tevékenységétől, ismertségétől vagy méretétől.